Miles & Meals

Filmek, Las Vegas, szilveszter

A karácsonyi – többségben a tengerentúlon készült filmeket nézve eltűnődtem: sok mindenről azt gondoljuk, hogy csak a filmekben létezik, pedig nem feltétlenül. Eszembe jutott például a három évvel ezelőtti amerikai utunk, amikor édesanyám egy gyerekkori barátját látogattuk meg – akire egyébként a Facebookon talált rá teljesen véletlenül, de ez egy másik sztori. Beszámolómban lesz néhány filmes elem: lesz szó elkeveredett poggyászról, karácsonyi fényparádéról és szilveszterről Vegasban, love sztorira vagy a Másnaposokból ismert szitukra azonban nem kell számítani.

LasVegasSignFireworksFeatured

A dolog nem indult túl jól. Amikor a végtelennek tűnő repülőút után csak arra vágytam, hogy végre átöltözhessek, Phoenix repülőterén közölték: a bőröndjeink Londonban maradtak. Minderre hullafáradtan csak ennyit voltam képes reagálni: why??! Azonban a légitársaság munkatársa, erre nem tudott válasszal szolgálni. December 24-én repültünk, 25-e pedig ünnepnap, ami azt jelenti, hogy a boltok zárva vannak, úgyhogy az egyszer használatos bankkártyán kapott fejenként 50 dollár kártérítés mit sem ért. Tehát kénytelenek voltunk még napokig ugyanazokat a ruhákat viselni, amikben 16 órát repültünk. Még szerencse, hogy rétegesen voltam öltözve, Arizonában pedig 15-20 fokkal melegebb van, mint Budapesten, így tudtam váltogatni a felsőruházatomat.

Persze a karácsonyi csomagok is a bőröndben voltak, úgyhogy az ünneplést későbbre halasztottuk. Helyette körülnéztünk az utcákon, ahol meglepően – mondhatni túlságosan – gazdag karácsonyi díszözönt láthattunk. Az alábbi két kép egy egyszerű magánház kertjéről és nyitott garázsáról készült (a díszek mozogtak és zenéltek is).

 USA 111    USA 114

Miután végre kézhez kaptuk a csomagjainkat, amiket utánunk repítettek, – immár végre másik öltözetben -, elindultunk Las Vegas felé. Bő hat óra autózás után meg is érkeztünk. Már épp sikerült megszokni a tavaszias időjárást, így nem érintett túl jól, hogy Nevadában fagyott. A magyarországi viszonyokhoz szoktam, tehát nehezen dolgoztam fel, hogy egy országon belül néhány órát utazva akár egy egész évszaknyit is változhat a hőmérséklet.

A szállásunk a Strip-től, azaz a nyüzsgő hotelekkel teli „szalagtól” néhány utcányira volt egy tipikus amerikai motelben, amilyet gyakran látni a filmekben. Sajnos én a legtöbb ilyet rablós\gyilkosos filmekben láttam, ezért volt bennem némi rémület, amikor egy kissé sanda arcú alkalmazott csak úgy bejött a szobába egy villanykörtével, amit, – mint kiderült – az olvasólámpához hozott.

USA 355

Sohasem tudtam elképzelni, milyen lehet Vegas, hogyan működik „A világ szórakoztató központja” és, hogy mit is lehet ott csinálni a szerencsejátékon kívül. A város központja óriási szállodakomplexumokból áll, amikbe nem csak az ott megszálló vendégek mehetnek, hanem bárki szabadon ki-be járhat, mint egy bevásárlóközpontban, a különbség mindössze annyi, hogy ezekben nem (csak) üzletek vannak. Mindegyik hotel „díszlete” valamilyen tematika köré épül. Például a New York – New York, a Monte Carlo, a Paris és a The Venetian értelemszerűen egy-egy várost idéznek meg. Az Excalibur Hotel Artúr király idejébe repít. A Luxor az ókori Egyiptomot eleveníti fel… Az összeeset lehetetlen lenne felsorolni.

USA 360

A Monte Carlo bejárata

 

USA 314

Az Excalibur Hotel

 

 

USA 325

A Luxor Hotel Szfinx-je

Mindegyik szállodában a Kaszinó helyezkedik el legelöl, hogy a betérők hátha kedvet kapnak játszani, beljebb pedig a különböző sajátosságok: tropicarium, mozi, vagy éppen gondola… Meg persze ott vannak a boltok, éttermek, szórakozóhelyek és a különféle nagyszabású produkcióknak (bűvész show, állatbemutató, revü stb.) helyet adó rendezvénytermek. Bármi megvalósítható: úszhatunk delfinekkel, világhírű sztárok előadásait csodálhatjuk, és persze házasodhatunk, úgy ahogy csak akarunk (akár fényűző palotában, vagy a Star Wars szereplőivel, ha úgy tetszik). Szerencsére azonban (sok) pénz nélkül is remekül szórakozhatunk, hiszen a fő látványosságok szabadon megtekintetőek. Egy megalkotott világ ez mégis el tudja bűvölni, magával tudja ragadni az embert.

USA 348

Kaszinó

 

USA 350

cukorkabolt a New York – New York Hotelben

Az év utolsó napján ugyanannyira volt nyüzsgő a főutca, mint korábban, csak estefelé lettek még többen. Minden szálloda éttermében be lehetett fizetni szilveszteri vacsorára. Mi a Mirage-t választottuk, ahol 35 dollárért válogathattunk a hatalmas választékkal rendelkező svédasztalos kínálatból. Az volt a különbség a Magyarországon hasonló rendszerben működő éttermekhez képest, hogy itt az ital is benne foglaltatott az árban, és ha elfogyott újratöltötték. Úgyhogy a pezsgő beszerzésével sem volt gondunk, csak nekem: annyi, hogy az étterem összes pincérének be kellett bizonyítanom – az útlevelem felmutatásával -, hogy bizony már elmúltam 21 éves.

Úgy döntöttünk, az éjfélt az utcán várjuk majd. Itt már akadt agy kis problémánk a pezsgővel, akartunk venni egy üveggel, de üveges italokat – biztonsági okokból – már nem lehetett vásárolni, így erről lecsúsztunk, sebaj. Óriási készültség volt a Strip-en, kordonokkal 3 részre volt választva az út, a középső sávot lovas rendőrök foglalták el, így a két szélső jutott az ünneplőknek, az égen pedig helikopterek kőröztek.

Mindenhonnan zene szólt, az emberek vidáman várták az éjfélt (azaz magyar idő szerint a 2011. január 1. 09:00-át :D). Sokan – főleg a nők voltak elszántak – az időjárással mit sem törődve felvették a bulizásra szánt koktélruhájukat, kabátot pedig nem hoztak, annak ellenére sem, hogy bőven mínusz volt, mindez semmit sem vett el a jókedvükből Amikor elérkezett az idő, minden irányban szinte az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünkre jellemző nagyságú és időtartalmú tűzijátékok kezdődtek. Felejthetetlen élmény volt

Egy 2013-mas videofelvétel segítségével most Te is belepillanthatsz a vegasi éjfél pillanataiba.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!