Király Viktor: a pocakom amerikai, a szívem magyar

Piros tornacsukában, New York Yankees baseball sapiban, és AC/DC pólóban vágódott be a Médiaakadémia ajtaján Király Viktor, akinek a kínos kérdéseknél sem hervadt le a mosoly az arcáról. (interjú)

Sokat utazol?

Igen, de általában ugyanazon két hely, New York és Budapest között ingázok. New Yorkban születtem és éltem egészen tizenhat éves koromig, amikor is a szüleim hazaköltöztek Magyarországra. Addig a magyar nyelvet sem beszéltem, és az országról sem tudtam túl sokat. Azóta nagyon „elmagyarosodtunk”. Ben, a testvérem most is Manhattanben él, de magyar társasággal lóg. Én szeretek itt élni, az összes hibával együtt.

Mire gondolsz?

Amíg Amerikában éltem, nem volt nekem szimpatikus az ál-kedvesség, itt viszont a pesszimista felfogás, a negatív-tenger túl sok. Itt élve tanultam meg értékelni az amerikai toleranciát és optimizmust, és azt, hogy ők nem veszik túl komolyan az életet.

Melyik a legkedvesebb úti emléked?

Nekem az, amikor először érkeztem Magyarországra. Tipikus átlag amerikaiként ignoráns módon Magyarországot nagyjából úgy képzeltem el, mint egy harmadik világbeli országot. Ehhez képest Budapestbe már elsőre beleszerettem, gyönyörű volt! Ugyanakkor Trabantot is itt láttam életemben először.

A magyar konyhát is megszeretted?

A pocakom inkább amerikai. Nem bírom a nagyon zsíros, fűszeres magyar ételeket, pacalpörköltet nem ennék, de a libacombot szeretem.

Amerikai ételekből mi a kedvenced?

Mindent szeretek, amit csinálnak. Nagyon jól készítik a hizlaló kajákat. A kedvencem azonban a steak, de nem véresen. A Hálaadás napi tradicionális ételeket is szeretem.

Mi volt a legegzotikusabb étel, amit kóstoltál?

Kínába mentünk fellépni, és a pekingi Magyar Nagykövetség elvitt minket az ízek utcájába, amit nyugodtan hívhatnánk bűzök utcájának, mert ott mindent megfőznek, megsütnek, ami mozog. Ott fogadásból skorpiót ettem. Élve feltűztek ötöt egy saslik pálcára, majd behajították a forró olajba. Csirke íze volt.

Te tudsz főzni?

A tésztafélékben jó vagyok, mert amíg kint éltünk, anyukám mindig ilyeneket főzött. Amióta elköltöztünk, azóta előbújt belőle a szuper séf. Anya a reformkonyha híve: panír helyett például joghurtba mártja a csirkemellet, majd megforgatja zabpehelyben és sütőpapíron kisüti. Linda pedig egy igazi magyar „mamma”: nagyon szeret főzni. Igazi hedonistaként az ízekre megy, és nem számolgatja a kalóriákat.

Mi az álmaid úticélja?

Bora Bora, de amíg nem jutok el oda, addig Rómát is szívesen megnézném.

Külföldi fellépéseket tervezel?

Szakmai, zenei fejlődés céljából kéthavonta kijárok Londonba, és egy stúdióban új anyagot veszünk fel. Jelenleg az angol előadók, mint Adele, vagy Amy Winehouse képviselik azt a dallamos, soul zenét, amit én is szeretek. Nyárra tervezek egy háromállomásos koncertet: New Yorkban, Londonban és Berlinben.  Hosszabb távon pedig a következő 5-6 évem az utazásokról és az új lehetőségek kereséséről fog szólni.