A hőségben cukros üdítőitalok helyett válasszuk a mézes házi jegesteát! Ritkán jut eszünkbe, kinek is köszönhetjük valójában ezt a pompás ízt. A méhek szorgosan összegyűjtik, mi pedig minden cseppjét élvezzük. De hogyan is kerül a poharunkba ez a finom nedű? Fekete Jánosné méhésszel beszélgettem.
Gyűjtenek a méhek (forrás: Fekete Jánosné)
Javában virágoznak a fák. Milyen feladatok várnak a méhészekre?
Most az akácról gyűjtenek a méhek, amelyet május 19-én pörgettünk ki. Így nevezzük, amikor a mézet – amelyet a felesleges víz elpárologtatásával érlelnek a méhek – kinyerjük a kaptárban lévő keretekből. Ennek időpontját a hordás mennyisége, és az időjárás módosíthatja. Május 11-én volt az első tisztító pörgetésünk, amely tartalmazta a korai méhlegelőkről begyűjtött nektárt: füzek, kökény, gyümölcsfák, repce. Magyarországon az akác a fő nektárforrásunk, fajtájától és környezeti viszonyoktól függően 8-14 napig virágzik, a déli erdőkben a legkorábban, északon a legkésőbb. Ilyenkor mindennap figyeljük, milyen a hordás, a virágok állapota, a kaptárak telítettsége.
Ezüsthárs (forrás: Fekete Jánosné)
Az akácméz tehát teljes egészében csak az akác nektárából származik, és így tovább a többi növény esetében is?
Nem jelenthetjük ki száz százalékosan, de többnyire így van. Pontosan meg van határozva, hogy az akácméznek hány százalékban kell akácvirágból származnia. Ha ezt a tisztasági küszöböt nem éri el, csupán akác jellegű méznek minősül. A laboratóriumok ezt pontosan bevizsgálják a mézben lévő maradványokkal, pollen- és víztartalommal együtt. Utóbbi maximum 21 százalék lehet, de minél kevesebb, annál jobb a méz minősége.
Első tavaszi virágok (forrás: Fekete Jánosné)
Ha adott területen mindent begyűjtenek a méhek, akkor hogyan biztosíthatjuk, hogy csak egy bizonyos virág mézét nyerjük ki a kaptárakból?
Szerencsére a legnagyobb és összefüggő területen elérhető növények nem egyszerre virágoznak, ráadásul létezik “virághűség”. A méhek a virágokat színek, formák, illatok, nektártermelésük és a hordhatóság szerint különböztetik meg. Ha rátájolnak egy táblára, akkor azt addig járják, amíg ott hordás van. A repce illata annyira intenzív a méhek számára, hogy addig nem szállnak át a már éppen virágzó akácra, amíg a repcéről tudnak hordani. Ha nincs a környezetükben domináns virág, akkor vegyesen mindent begyűjtenek: vadvirágot, az aljnövényzet virágait és a nyári gyümölcsökét is.
Repce (forrás: Fekete Jánosné)
Milyen sorrendben következnek az egyes pörgetések?
Ezt a “méhlegelő” határozza meg: mikor, milyen növényekről tudnak gyűjteni a méhek, és ehhez hova szállítjuk őket. A tavasz a fűzzel és a gyümölcsfákkal indul. Nálunk először a repce virágzik, majd májusban következik az akác, ha továbbvándorlunk, a facélia. Ilyenkor a kaptárakat általában áttelepítjük, de ez nagy méhsűrűség esetén kockázatos lehet, mert így a leterhelt méhlegelő miatt nem tudnak érdemben gyűjteni, és fogékonyabbak a betegségekre. Június közepén a hársra vándorlunk, és megfelelő terület esetén a szelídgesztenyére.
Vaddohány (forrás: Fekete Jánosné)
Mekkora területen gyűjtögetnek a méhek?
Maximum öt kilométeres körzetben. Ha messzebb repülnének, akkor már fel kellene használniuk a begyűjtött nektár egy részét. Azokra a növényekre szállnak, amelyek a legközelebb vannak a kaptárhoz. Az ideális és gazdaságos távolság a 400-500 négyzetméteren belül levő méhlegelő. Ez azért is fontos, mert egy kilogramm méz behordásához 40-80 ezer forduló szükséges. A vízlelőhelyek távolsága is fontos. Ha esik az eső, bárhonnan összegyűjtik a vizet, de nem mindegy, mennyit kell érte repülniük. Ezért itatjuk őket. Márciusban az első kirepülésnél már csöpögtetjük nekik a megszokott itatóhelyen a melegített vizet.
Itatás (forrás: Fekete Jánosné)
Mikor kezdik a méhészek a munkát?
A tél a méhész számára műhelymunkát jelent: keretek készítése, fűzése, műlépezése, kaptárok festése, karbantartása, a viasz főzése. Tavasszal először azt kell megvizsgálnunk, mennyien élték túl a telet, milyen a családok élelemkészlete: ha szükséges, a télen gyúrt lepénnyel segítjük őket. Ha legyengülnek, egyesítjük őket, vagy a tartalékcsaládokból erősítjük fel őket termelő családokká. A betegségek ellen is védekezünk: az atkák ellen a hordásos időszak kivételével a megengedett gyógyszeres kezeléseket folyamatosan alkalmazzuk. A méheknél is előfordulhat egy hasmenés jellegű betegség: a nozéma. A meszesedés esetén sürgősen anyacserére van szükség, mert a petéből nem kel ki a kis méhecske, hanem az meszes tojásszerűvé válik. A gyűjtés beindulásával a feltérképezett méhlegelőkre telepítjük a méheket, ez sok előkészületet, szervezést, papírmunkát jelent. A pörgetés után a következő év előkészítése folyik szaporítással, anyacserékkel, és augusztusban a felkészülés a téli élelem bejuttatására. A mézet kiszerelés előtt át kell szűrni többször is, hogy a szennyeződéseket eltávolítsuk. Mielőtt üvegekbe töltjük, egy hordóban tároljuk, miközben a méz tovább tisztul.
Pörgetés (forrás: Fekete Jánosné)
Meddig élnek a méhek?
A dolgozó méhek 6-8 hétig, a telelő méhek hat hónapig. Az anyaméh kettő-három, de akár öt évet is élhet, ekkor már nem tud megfelelő minőségű és mennyiségű petét lerakni. Ha pedig nem elég népes a család, nem tudnak bőséges nektárt gyűjteni, és fogékonyabbak a betegségekre is. Ezért érdemes évente, maximum kétévente lecserélni az anyát. Az anyaméh feromont termel, ha ezt nem érzik a többiek, két óra elteltével már tudják: az anya elpusztult. Ekkor az egész kaptár felbolydul. Cukorlepénnyel kibélelt zárkában adjuk be az új anyát, hogy érezzék a feromonját, mert először hozzá kell szoktatni a családot. Ha nem fogadják el, újjal próbálkozunk.
Almafán (forrás: Fekete Jánosné)
Milyen a család felépítése?
A méhek egy zárt, személytelen társulási formában élnek, egyedileg nem ismerik egymást. Ennek ellenére jól felépített, egymásra épülő munkamegosztással dolgoznak. A család számukra az életet jelenti, amely egy anyából, idényben 500-1000 körüli heréből, és tavasztól őszig 50-70 ezer munkásméhből áll. Az anya a család összetartó ereje, nem gyűjtöget, biztosítja a szaporulatot. Másfélszer nagyobb a dolgozó méheknél, hosszúkás a potrohát finom illatréteg, feromon borítja, és az őt méhpempővel etetgető méhecskék ezt továbbviszik, így egyillatúvá válik a család. A méhkirálynő több ezer, naponta maximum 1800-2000 petét rak le a viaszsejtekbe. Mindenkinek az adott életkorában megvan a maga feladata: tisztogatás, etetgetés, viasztermelés, építés, érlelés, szellőztetés, gyűjtögetés és őrködés. A herék csak a megtermékenyítésért felelnek. A dolgozó méhek mind nőstények. Szőrős lábukra felsöprik a virágport, amelyet fiasítástáplálásra használnak. Ez a betelelő méhek fehérjeforrása. Hatszögletű sejtekbe halmozzák fel és erjesztik, az így készült méhkenyeret lezárják. A nektárt a virágok kelyhéből szipkázzák ki, a garatmirigyük segítségével átalakítják, enzimekkel feldúsítják, majd a keretekben kilövellik.
Méhek ellenőrzése hárson (forrás: Fekete Jánosné)
Alszanak a méhek?
Éjjel pihennek, de nem alszanak. Zsonganak, és teregetik a nektárt, párologtatják a víztartalmát, hogy méz legyen belőle. Télen telelő fürtbe húzódnak.
A levendula mostanában nagyon divatos íz lett. Magyarországon lehet erről a virágról pörgetni?
A Balaton felvidékén, Tihanyban és Felsődörgicse környékén ültettek jelentősebb területen levendulát, így most már nálunk is ki lehet próbálni ezt a mézet. Több hektár ültetvényre van szükség, hogy pörgethető mennyiségünk legyen: egy hektár 2-3 családot bír el, és 10 -15 kilogramm nektárt ad. Egy hektár akác viszont tíz méhcsaládot is eltart, a repce pedig négyet.
Keretek elvétele (forrás: Fekete Jánosné)
Milyen mézkülönlegességeket ajánlhatunk olvasóinknak?
Az erdélyi málnaméz volt a legfinomabb, amit eddig kóstoltam a gyümölcsre jellemző illattal. A szolidágó, vagy más néven aranyvessző is különleges. Érdemes kipróbálni a selyemfű-, szelídgesztenye-, galagonya- és vaddohánymézet is. Egy közös mindegyikben: a méz gyógyító ereje.
Lepényezés februárban (forrás: Fekete Jánosné)
Mézfajták
Tavaszi virágméz: Sötétebb, ásványi anyagokban gazdag pitypangméz tartalma miatt vérerősítő, kellemes ízű méz, lassan kristályosodik.
Galagonya méz: Jellegzetesen egyedi aromájú, szív és érrendszer erősítő méz. Keringési zavar, vagy infarktus után kimondottan ajánlott. Lassan opálosan kristályosodó méz.
Akácméz: Robinint és akacint tartalmaz, illata az akácvirághoz hasonló, a mézek királynőjének tartják. Köhögés és emésztési zavarok esetén, valamint gyomorsavtúltengésnél jól alkalmazható. Nagyon lassan, akár több év alatt kristályosodik.
Hársméz: Erős aromájú, néha enyhén mentás ízű gyógyméz. Kolin tartalma miatt gátolja a zsírlerakódást és az érelmeszesedést. Jó görcsoldó és fertőtlenítő, illetve erős antibiotikum hatású méz.
Kakukkfűméz: Sötétbarna, fűszeres illatú különleges csemegeméz, amely emésztést elősegítő, puffadást megszüntető, gyomor- és bélfertőtlenítő hatású.
Somkóró méz: Világos színű, nagyon kellemes, jellegzetes illatú, vanília ízű méz. Nehezen kristályosodik. Igazi desszertméz.
Erdei méz: Egészen sötét csemegeméz, ásványi anyagokban igen gazdag, fertőtlenítő hatású. Vérszegénység esetén ajánlott.
Aranyvessző méz (szolidágó): Sárgásbarna színű, erős illatú, rendkívül zamatos, fűszeres ízű mézfajta. Viszonylag gyorsan kristályosodik. Vajas kenyérre kenve ínyenc csemege.
Propoliszos méz: Immunerősítő, erős fertőtlenítő hatású méz. Kimerültség esetén, légúti hurutok, torokfájás, mandulagyulladás meggátlására ajánlott.
Repce méz: A gyomorsavtúltengés kiváló ellenszere. Fehér, krémszerűen, egy-két nap alatt kristályosodik.
Napraforgóméz: Sütemények legkiválóbb édesítőszere, de enyhén citromos aromája miatt kenyérre kenve sokak kedvence. Gyorsan, aranysárgára kristályosodik.
Krémméz: Skandináv reggelik elengedhetetlen szereplője. Gyorsan kristályosodó csemegemézek házasításával készítjük.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: