A Földközi-tenger gyöngyszemeként is emlegetett baleár szigetre ma sokan inkább üdülőparadicsomként tekintenek, pedig többet adott a művészeteknek, elsősorban az irodalomnak és a zenének, mint azt elsőre gondolnánk.
Az északi oldali hegyek között a domboldalban megbújó festői kis falu, Deia, mediterrán házaival és tengerre néző kilátásával Robert Graves angol írót is elvarázsolta. 1929-ben költözött a szigetre, és még ebben az évben megjelent Isten hozzád Anglia című műve, amelyben az első világháborút bírálja. A spanyol polgárháború miatt visszatért hazájába, de 1946-ban újra Mallorcára költözött. A magyar írói és költői élethez több szálon is kapcsolódik. Barátságot ápolt Devecseri Gáborral, aki az általa Magyarországon alapított Robert Graves-díj első kurátora is volt. A díjat minden évben a legszebb magyar vers költőjének adták át, többek között a népszerű Zelk Zoltánnak is.
Deia idilli környezetet biztosít a művészi ambíciók kibontakoztatására. A természet szépsége és az egész környéket belengő harmónia mellett a gasztronómiai élvezeteknek is nagy szerepe van ebben. Ma közel húsz étterem, tapas bár és kávézó várja a turistákat. Vacsorázni az El Barrigon Xelinibe menjünk, itt a legfinomabb az előételként kínált fokhagymás házi majonéz: az alioli. Majd töltsük az este további részét a Sa Fonda Caféban. Miután az összes étterem bezár a városkában, mindenki ebbe a bárba özönlik, és milliomosok, turisták, helyiek, művészlelkek, csóró hippik mind együtt mulatnak hajnalig a legnagyobb összhangban.
Deia szépsége a filmkészítőket is megihlette. Itt forgatták Stanley Tucci (Az ördög Pradát visel), Jena Malone (Donnie Darko) és Rhys Ifans (Sztárom a párom) főszereplésével a Négy utolsó dal című filmet. A filmben látható helyszínek között találjuk Cala Deiát és Valldemossát is. Deiából olajfa- és citromligeteken átkelve jutunk le Cala Deiába. A filmben is látható tengerparti étteremből csodálatos kilátás nyílik a partszakaszra, ahol pompás grillezett halakat és tintahalakat kóstolhatunk. A tengervíz tisztasága, mély kéksége, az állatvilág sokszínűsége vonzza a sznorkelezőket. A színes halakon kívül rengeteg medúzát is láthatunk.
(Videó: Négy utolsó dal – filmelőzetes forrása: youtube)
A film hangulata, a főhős zeneszeretete, a karakterek jó értelemben vett bolondsága tökéletesen visszaadja azt a közeget, amit a művészlelkek szeretnek és meglelnek Mallorcán. A Deiával szomszédos Valldemossában ma a helyi tehetségek felkarolására alapították meg a Costa Nord kulturális központot, amelyet Michael Douglas szponzorált. Annyira beleszeretett a hely atmoszférájába, hogy egy villát és éttermet is vásárolt itt.
Hírességeket régen is rabul ejtett a hely. 1838 – 39 között a szigeten élt Frédéric Chopin élettársával George Sand francia írónővel. Bár itt-tartózkodásuk viszontagságos volt Chopin tüdőbetegsége miatt, és a szerény, visszafogott életvitelű helyiek nem nézték jó szemmel Sand hírhedt életvitelét, Valldemossa természeti szépsége őket is elvarázsolta. A karthauzi kolostorban béreltek két szobát, ami ma nyitva áll a látogatók előtt, és Chopin zongoráját és számos kéziratot is megtekinthetünk. Az itt töltött idő alatt született meg az írónő Egy tél Mallorcán című műve, és a zeneszerző Esőcsepp prelűdje. Akárcsak Graves esetében, a magyar szál itt is megjelenik: Chopin barátságot ápolt Liszt Ferenccel, őáltala ismerte meg George Sandot is Párizsban.
(Videó: Chopin: Esőcsepp prelűd – forrás: youtube)
Sétáljunk végig a szűk utcácskák között, majd térjünk be a kolostorba és a múzeumba, és hallgassunk Chopin remekműveket. Délután pihenjünk meg az egyik kávézó teraszán, a frissent facsart mallorcai narancslé igazán üdítő a nyári forróságban. Ha édességre vágyunk, kóstoljuk meg a burgonyafánkot. Ha kedvünk támad, olvassunk bele Peter Kerr Egy nyár Mallorcán című regényébe. A kortárs skót író családjával Mallorcán narancsot termesztett, hogy belekóstoljon a mediterrán életérzésbe, amely már oly sokakat megihletett.
