Ha a nagy gasztronemzetekre gondolunk, senkinek sem jutna eszébe Belgium. Egyrészt a belga népet nehezen definiálhatjuk: a belga állampolgár valójában vagy flamand, vagy vallon. Ez az ellentét a gasztronómiára ugyanúgy érvényes: vagy a francia borkedvelők, vagy a holland sörimádók dominálnak. A belga söröket pedig senkinek sem kell bemutatni. A csokoládén, Jacques Brel dalain, Tintin kalandjain és a brüsszeli csipkén kívül ezek az ország legfőbb exportcikkei. Másrészt ételeik nehezen kerülnének fel a világkonyha ranglistájára. Hiába híres a belga majonéz, sült krumpli, kagyló és waffel, a gasztronómia mesterei a flancos, nem hétköznapi embereknek szánt kreációkat részesítik előnyben. Márpedig a belgák nem különösebben tulajdonítanak jelentőséget a körítésnek. A teríték fontosságát meghagyják a franciáknak. Náluk az alapanyagok minősége után rögtön a mennyiség következik, amin a germán hatást érezhetjük. A gasztronómia szerintük nem összeegyeztethető a kalóriaszámolgatással, bár az egészséges étrendet ugyanúgy szem előtt tartják, mint az élvezeteket. Tengeri és folyami halakat, rákokat, kagylókat előszeretettel fogyasztanak. A vegetáriánusok is megtalálják számításaikat a zöldségfogásokban: Belgium a spárga, a kelbimbó és az endívia hazája.
Az igazi belga sült krumpli
Titka abban rejlik, hogy a burgonyát nagyobb és vastagabb szeletekre vágják fel. Nem olajban, hanem zsírban sütik ki (eredetileg a szegény emberek étele volt a tél folyamán). Először alacsonyabb hőfokon, hogy megpuhuljon, majd kis pihentetés után hirtelen továbbsütik forró zsírban, hogy a kölső réteg ropogósra és aranybarnára piruljon. Otthon is nagyon egyszerűen elkészíthető. Ha pedig az utcán, papírtölcsérbe csavarva akarjátok kipróbálni, mint ahogy a brüsszeli utcai árusoknál is, látogassatok el a budapesti Ráday utcában található Pár perc krumpli nevezetű helyre.
A belga csokoládé
A svájci csokinak igenis van párja! Belgium igazi csokoládé nagyhatalom. Bár a kakaóbabot először Dél-Amerikából hozták Európába, a kongói gyarmatosítás 1885-ben és a kakaóültetvények megszaporodása fellendítették a belga csokoládéipart. A manufaktúrák magas minőséget képviselnek, szigorúan ragaszkodnak a hagyományokhoz, kézzel készítik termékeiket, növényi olajat soha nem kevernek a csokoládéba, csakis kakaóvajat. A két leghíresebb pralinégyártó a Godiva és a Neuhaus, amely rengeteg variációt kínál az édesszájúaknak: ízesítenek magokkal, chilivel, aranyforgáccsal, likőrökkel, tejszínnel, konyakkal, marcipánnal, citrusfélék héjával, fűszerekkel.
A belga waffel
Bár nagyon sok hasonlóságot mutat a nálunk is népszerű gofrival, ez többnyire kimerül a tálalásnál. Az igazi belga waffel alapanyaga ugyanis a kelt tészta, így élesztővel készül. A gyöngycukortól ropogósra sült tészta belül puha és laza szerkezetű marad. A hajnalig nyitva tartó utcai árusoknál kérhetünk csokoládészószt, Nutellát, banánt, epret, tejszínhabot, fagylaltot és gyümölcslekvárt is a tetejére. Budapesten a Dohány utcában próbálhatjuk ki az eredeti belga waffelt. A Go-Free Bar egyenesen Belgiumból hozatja a tésztát, és kedvünk szerint variálhatjuk a feltéteket.
A belga sör
A gasztronómiában nem lehet szó nélkül elmenni a belga sörök minősége és ízviláguk sokfélesége mellett. Egy külön bejegyzés sem lenne elég ahhoz, hogy bemutassuk különböző fajtáikat, ezért a belga konyha részeként most csak röviden írunk róluk. Hagyományuk a középkori kolostorokig nyúlik vissza. A sört fogyasztják aperitifként, főétkezéshez és desszertek mellé is, akárcsak a franciák a boraikat. A legváltozatosabb formákban készülnek, Flandriában a világos és vörös ale a legnépszerűbb, Brüsszel környékén a lambic és kriek a legkedveltebb, a vallonok pedig a komlósabb, szárazabb söröket részesítik előnyben. Belgiumban több mint 25 őshonos sörfajtát találunk, és rengeteg helyi változat ismert. Miután megkóstoltuk a waffelt, gurítsunk le egy pohár Kasteel Rouge-t a Bem rakparton lévő Belga sörözőben a torkunkon. A kriek meggyes íze pompásan harmonizál a csokoládés desszerttel.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: