A kertészek leleményességének köszönhetően ma már nem csak családi házak kertjében nevelhetünk zöldségpalántákat, elég lehet egy erkély is. A speciális, balkonon termeszthető zöldségek nem olyan terebélyesek, így jól megférnek egy virágládában, dézsában vagy nagyobb cserépben is. Így hát idén tavasszal én is belevágtam: kiskertész lettem. Következzék egy kis beszámoló az első konyhakert-projektemről, a saláta recept a végén pedig a ráadás.
Először is tudni kell, hogy korábban soha nem kertészkedtem, teljesen amatőr szintről indultam. Nem mondom, hogy mostanra profi lettem, de az elmúlt hónapokban sok tapasztalatot szereztem. És hogy milyen zöldségeket választottam? A paradicsom ugyebár szinte kötelező, paprika szegődött még mellé (rögtön kétfajta is: hagyományos és piros, csípős), és hogy legyen valami extra, padlizsánt is ültettem. Igen, padlizsánt is lehet, mert létezik belőle balkonváltozat, amely kisebb terméseket hoz. Ja, és futóepret is beszereztem, gondolván, legyen valami gyümölcs is.
Lelkesen kezdtem…
Április végén indult a konyhakert-projekt a palántavásárlással, majd ültetéssel. Az erkélyem egész nap fürdik a napfényben, ez a növények szempontjából ideális, így az elhelyezéssel nem kellet bajlódni. A padlizsán külön dézsát kapott, az eper is, a paprikákat pedig közrefogtam két-két paradicsommal külön virágládákba. Utóbbi, azt hiszem végülis hiba volt, mert így a paprikák nem tudtak normálisan fejlődni. Sebaj, jövőre már ezt is tudni fogom.
Jött a bonyodalom…
Az idei tavasz mintha kifejezetten próbára tette volna a kezdő kertészeket. A rengeteg eső és az elhúzódó hideg eléggé megviselte a már éppen szépen fejlődő palántáimat. A napfényhiány és a túl sok nedvesség miatt elkezdtek sárgulni, lekonyulni, szegény sárga paprikám ekkor vesztette el szinte az összes levelét. Az eprem pedig azóta is sztrájkol: nő, mint egy bolond, de eper egy szem se termett rajta. És akkor jött az utolsó áldás: megjelentek a kártevők, pajzstetvek és levéltetűk. Rohanás a legközelebbi kertészboltba, gyorsan szerezni valami ellenszert. A növényeim végül megmenekültek, de nem volt egyszerű küzdelem.
De happy end lett
Nemsokára az időjárás is megszelídült, azóta vígan növekednek a zöldségek. És persze azóta vízfogyasztásom megduplázódott: elképesztő, hogy a hőségben mennyi vizet képesek felszívni! A paradicsomot már kóstoltuk, isteni finom, hamarosan pedig következik a „padlizsánszüret” is. A galériában találtok még képeket a kis “büszkeségeimről”.
Összességében szinte teljes a siker, már alig várom, hogy kipróbálhassam ezt a finom salit saját termesztésű alapanyagokból:
Sült paradicsomos padlizsánsaláta chilivel
Hozzávalók 2-3 személyre:
6 dkg padlizsán
5 dkg paradicsom
5 gerezd fokhagyma
1 citrom reszelt héja és leve
1 csokor koriander
1 csokor petrezselyem
őrölt római kömény
őrölt chili
só
frissen őrölt bors ízlés szerint
A sütőt előmelegítjük légkeveréssel 180 fokra. A paradicsomokat hosszában félbe, majd keresztbe még félbevágjuk. A fokhagymákat pucolás után vékony lapokra szeleteljük. a padlizsánokat megmossuk. A paradicsomokat összeforgatjuk a fokhagyma lapokkal és olívaolajjal, majd egy üvegtálba öntjük, és a sütőbe tesszük. A padlizsánokat sütőpapírral bélelt sütőlemezre fektetve sütjük, egyszer forgassuk át őket. Addig kell sütni, míg fekete nem lesz a héja, a paradicsomokat pedig addig, amíg már csak egy kevés folyadék van alattuk. A padlizsánokat egy üvegtálba tesszük és lefóliázzuk, így hűljenek. Meghámozzuk, a húsát késsel felkockázzuk, majd egy szita segítségével kinyomkodjuk. A paradicsomokat a fokhagymával leturmixoljuk és összekeverjük a padlizsánnal.
Ezt követően hozzáadjuk a fűszereket, és kész is. A legjobb, ha egy napig állni hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek.
A recept forrása: http://www.izbolygo.hu/sult-paradicsomos-padlizsansalata-korianderrel-chilivel/
