Zalai kirándulásunk alkalmával a gyerekeknek is kedvezni akartunk. Először a pancsolási lehetőségeket teszteltük, majd a kirándulós, állatnézős és állatsimogatós helyeket vettük számba.
Vízből sosem elég! Akinek van gyereke, az biztos átélte már azt, amikor a lila szájú, vacogó gyereket hat ökörrel sem lehet kivonszolni a medencéből. Mi pont így jártunk, amikor indulást fújtam: a gyerekek a sodróvizes medencéből átmenekültek a buborékosba, majd onnan a bébi medencébe, mi meg loholtunk utánuk. Csak azzal az ígérettel lehetett kicsalni őket, hogy ha jól viselkednek, mehetnek a játszóházba.
Másnapra ezt az élményt fokoztuk, mert átmentünk a 22 medencés strandfürdőbe, ahol a Vízipók-Csodapók elnevezésű fedett gyerekbirodalomban még mi, felnőttek is gyermekké váltunk.
A csúszdák többsége alkalmas volt a kisebb, óvodás korosztály számára is, sőt a vizes játszótérre a még épphogy járni tudó babák is biztonsággal mehettek.
A nagyobb gyerekeket, főleg a fiúkat nem lehetett a vízágyúk elől elcsalni, de a nagyobbak a hosszú, kacskaringós csőcsúszda előtt is sorban álltak.
A gyerekek örömére mászókák, mászófal, játszótér és játszóház is van a fedett épületben, melyeket természetesen végig kellett próbálnunk.
Amikor már ráncosra áztunk, ideje volt ebédelni, pihenni és felkészülni a délutáni programra. Választékból bőven akadt: csábítónak hangzott a fáklyás túra a zalakarosi kilátóhoz, főleg hogy forralt bort is ígértek, de úgy tűnt ez leginkább engem érdekel. Persze a pancsolás minket is kimerített, így a segway túra is felmerült, de azt pici gyerekkel nem lehetett kivitelezni. A közelben lévő kápolnapusztai bivalyrezervátumot a férjem szerette volna megnézni, azonban a várható szagok miatt ezt én vétóztam meg.
A demokrácia és a családi béke jegyében a Kányavári szigeten lévő „Búbos vöcsök” tanösvényben egyeztünk meg, ami Zalakarostól csupán 15 km-re volt. Ez egy fokozottan védett természetvédelmi terület, ami gyalogosan közelíthető meg egy háromíves, csodálatos fahídon keresztül.
A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható 1-1,5 óra alatt végigjárható sétaút 15 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik. Ez a kócsagok, gémek, kormoránok és denevérek szigete, de ezeken a fajokon kívül még mintegy 250 madárfaj él a Kis-Balaton területén. Búbos vöcsköt mi is láttunk, de madárvonulások idején még izgalmasabb lehet a látvány. A madarakat és az itt élő egyéb állatokat két kilátóról is nézhetjük.
Az útvonal az iskoláskorú gyerekeknek még egy jó biológiaórával is felér, mert az ösvény mellett ismertető táblák állnak, amelyek az itt honos élőlényeket mutatják be. A szülőknek is jó puska a „miért” és „mit eszik” kérdések esetén.
Úgy terveztük, hogy a kirándulás után átugrunk a fenyvespusztai állatsimogatóba, ahol lovak, pónik, csacsik, kecskegidák, nyuszik és kismalacok várják a puha kis tenyereket, de ez már nem fért bele az időnkbe.
Nem baj, mert Zalakarosra még biztosan visszajövünk, és bepótolunk mindent, amire most szűkös volt az idő. Na jó, még a bivalyok is jöhetnek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: