Gesztenyét sütöttünk… Sokat. Nem is gondoltam mennyire sok a három kilogram. A sült gesztenyét nem lehet megunni. Általában addig esszük míg a gesztenyét borító hártya a köröm alá befúródva iszonyú fájdalmat nem general az ujjak végein…. Ilyenkor tart az ember egy kis szünetet…
Barátnőm, a Franciaországban élő Bea írását olvashatjátok egy kis családias szelídgesztenye-sütögetésről, a gesztenye gyógyhatásáról, na meg arról, mit kezdjünk a rajtunk maradt gesztenyével.
Nálunk a Francia-Pireneusok keleti részén a Têt folyó által alakított Conflent elnevezésű völgyben, amit a termékenység völgyének is neveznek már gesztenye-szezon van. Nagyon furcsa érzés úgy gesztenyét sütni, hogy a felmerülő gyeremekkori emlékeimben a sültgesztenye összeforrt a fagyos tél hangulatával, ahogy az utcán gőzölgő illatos gesztenye melege felidézi a karácsonyi csodát a melegséget, meghitt pillanatokat és a kandallóban lobogó tűz képét….
Miközben nálunk, vagyis Dél-Franciaország katalán részén szép napos időben a hőmérséklet még mindig kellemes nyári 25 fok körül van és csak a hűvösebb 12-15 fok körüli éjszakák figyelmeztetnek rá: új évszakba léptünk, már az ősz kopogtat ablakunkon.
Szóval a gesztenye… A Castanea sativa, a szelídgesztenye fantasztikus faóriássá növő élőlény, egyike a leghosszabb életű fáknak. Nem ritka a 200-300 éves korú fa. A ma ismert legidősebb gesztenyefa Szicíliában, az Etna keleti oldalán 8 km-re a vulkán kráterétől található. A “Castagnu dê Centu Cavaddi” vagyis a “száz ló gesztenye” elnevezésű famatuzsálem nem kevesebb, mint 1000 éves.
Az 1000 éves Castagno dei Cento Cavalli
A Francia-Pireneusok keleti régiójában 11219 hektárt borít szelídgesztenye erdő. A rómaiak a birodalom terjeszkedésekor úton-útfélen telepítették, valószínűen nekik köszönhetjük Magyarországon az Alpokalján is. Ettől eltérő kutatói vélemények szerint a Kőszegi-hegységben őshonos faj a szelídgesztenye.
A gesztenye kiváló mézlegelő, mely a szorgos méhek munkája eredményeként a különleges aromájú gesztenyemézet adja.
Több órás netes kutakodásom eredményeként a táplálkozásbeli értékeinek örültem meg a leginkább. Ugyanis a gesztenye nagyon egészséges!!!
A szelídgesztenye makktermése nagy kalóriaértékű, fontos ásványianyag- és vitaminforrás. Keményítőben gazdag, tejesen pótolni tudja a gabona-, dióféléket és a burgonyát.
Fogyasztása segít a testi és szellemi kimerültség, valamint a vérszegénység leküzdésében. Betegségek után és idős korban erősítőként használható. Például Olaszországban a gesztenye mindennapi tápláléknak számít, lisztté őrölve kenyeret is sütnek belőle.
A gyümölcs fontos ásványi anyagokat: káliumot, cinket, rezet, mangánt, vasat, valamint foszfort, ként, nátriumot és kálciumot tartalmaz. Jelentős B1- és B2-vitaminforrás, C-vitamin-tartalma pedig vetekszik a citroméval. PP-vitamint is (nikotinsavamid) tartalmaz kis mennyiségben.
A gesztenyegyümölcs antioxidáns hatású, “sejtvédő” E vitaminban gazdag. A többi gyümölccsel összehasonlítva azt találjuk, hogy meglehetősen magas a gesztenyében az úgynevezett vízben oldódó vitaminok közül a B1 vitamin (tiamin), a B2 vitamin (riboflavin), valamint a B6 vitamin (piridoxin) mennyisége is.
Zsiradékot a gesztenye és a gesztenyemassza, -püré csak nyomokban, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaz, ellenben nyersrosttartalma jelentős. Ezek élettani hatásukat tekintve csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést.
Tehát amiért elkezdem ezt a cikket írni, az a szuper kis desszert, amit sikeredett a sült gesztenye maradékból elkészíteni. Rendkívül egyszerű, nekem mégsem jutott eddig az eszembe. Mint ahogy már írtam, kiderült: 3 kg gesztenye nagyon sok. Képtelenség egyszerre megenni, még akkor sem ha 2 felnőtt és 3 gyerek próbálkozik vele. De mit csinálunk belőle? Süthettem volna gesztenye tortát, vagy gesztenyés piskótát, de újdonsült házunk konyhájából egyelőre hiányzik a sütő. Valami gyorsan és lehetőleg serpenyőben elkészíthető dolgot kellett kitalálni. Segítségül hívtam pár szakácskönyvet.
Ezek között bukkantam rá a geszetnyés blinis, vagyis a gesztenyés palacsinta receptjére. Ez a fajta palacsinta kicsi, vastag tésztájú édesen és sósan is finom. Én először Franciaországban találkoztam vele. Miután elolvastam pár receptet nekiláttam a saját verzióm elkészítéséhez. Fő mottó: mindent csak érzéssel (mivel konyhai mérlegem sincs)! Tehát megtisztítottam kb 15-20 szem gesztenyét. Konyhai aprítóban lisztté őröltem. Keveretem hozzá kb másfélszer több hajdinalisztet és egy kávéskanál szódabikarbónát. Két tojást szétválasztottam, a fehérjét habbá vertem, a sárgáját pedig belekevertem egy kis mandulatejbe. A mandulatejhez ezután adtam 1-2 kanál barnacukrot és pár csepp vanília kivonatot, majd az egészet ráöntöttem a liszkeverékre. Az így kapott masszához addig adagoltam a mandulatejet, míg kb. jó sűrű palacsinatatésztát nem kaptam, amihez záró akkorként hozzákavartam a felvert tojásfehérjét. Ennyi! Pár perc sütés és máris kész volt az egyszerű, de nagyszerű desszert! Mi lekvárral és csokoládés almaszósszal ettük, de határtalan fantáziánknak köszönhetően fogyasztjhatjuk bármivel! Tejszínhabbal, mézzel, juharsziruppal, gyümölcs fagylalttal tálalhatjuk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: