Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem bizony hiányoznak azok a havas telek, amikor a hó miatt iskolaszünetet rendeltek el, így egész nap szánkóztunk, hógolyóztunk, hóangyalt készítettünk. Letörtük az ágakról lecsüngő jégcsapokat, és csak azért is addig nyalogattuk, amíg zsibbadni nem kezdett a szánk.
Vannak, akik a jégcsap nyalogatást már jóval magasabb szinten űzik: ők azok a zenészek, akik az Ice Music Festival-on lépnek hamarosan fel.
A norvég Geilo városában idén már tizedik alkalommal rendezik meg az Ice Music Festival-t.
A koncertek során a zenészek kizárólag jégből készült hangszerekkel játszanak.
Nem tudom ezek a zenészek milyen Labellót használnak, hogy a jégből készült hangszereiken játszani tudnak, de olyan nekem is kell!
A hangszereket idén egy világhírű jégfaragó művész Bill Covitz készíti el. Sok hangszer csak órákkal az előadás előtt készül el, így a zenészek nem tudnak gyakorolni a koncert előtt.
Amúgy is óvatosan, mondhatni kesztyűs kézzel kell a hangszerekkel bánni, mert könnyen törnek.
Folk, etno, jazz, modern elektronikus zene, sőt, még afrikai népzene is hallható a koncerteken. Abszolút kedvencem a “This is not Africa” kezdetű sláger, amit nem kell bizonygatni a tetőtől talpig vastagon bebugyolált nézőközönségnek.
A helyszín mindig valamilyen extrém helyen található: egy jégbarlangban, vagy éppen egy régi viking temetőben, ahova csak síléccel lehet eljutni.
Élvezzétek ti is ezen a napsütéses tavaszi téli napon a norvég jégzenét!
Idén a Jégzene fesztivál február 5-8-ig tart. Bővebb infó itt és itt!
