Vágysz arra, hogy a határtalan ég vegyen körül, a legtisztább levegőt szívd be és erdők-mezők-hegyek felett suhanj el? Akkor a siklóernyőzést neked találták ki.
Nemrég láttam egy volt gimis osztálytársam fotóját: siklóernyőn suhant a naplementében. Ez a kép azóta is be-bekúszik a gondolataim közé, és bizony nekem is repülhetnékem támadt.
Megkértem Hencsit, írja meg, mit kell tudni egy ilyen kaland előtt. Most Závoczky Henrietta élménybeszámolóját olvashatjátok.
——————————————————————————————————
Imádok erdőben lenni, friss levegőt szívni, madarak énekét hallgatni. A repülés is régi vágyam, a levegőből szemlélni mindezt a gyönyörűséget, élvezni a határtalanságot.
Pár napja tandemrepülés közben megélhettem ezt és nem csalódtam. Óriási élmény az égben, csendben lenni.
Ráadásul kevésbé veszélyes – ám annál élvezetesebb –, mint autót vezetni.
Az időjárás a kedvünkben járt: vakító kék ég, 22 fok, ideális idő a repüléshez.
Jenes Győzővel, a FreeAir Siklóernyős Egyesület vezető pilótájával együtt utaztam ki Csolnokra. A közelbe érve már a kocsiból láthattunk fel-felbukkanó színes pontokat az égen.
Ahogy közeledtünk, kirajzolódtak az ernyők és az alattuk ücsörgő „utazók”, és én ettől csak még jobban vártam a megérkezést.
A felszerelés, olyan, mint egy kövérre hízott hátizsák, súlya 10-18 kg.
Az ernyő speciális anyagból készül, viszonylag könnyű, de nagy teherbírású, a kevlár kötelekkel akár egy 110 kg-os utas súlyt is elbír. Nem aggódtam.
A starthelyre érve a felszálláshoz kiterített színes ernyők és a felszállni készülők látványa fogadott, sok-sok ernyős és a haverjaik. Úgy tűnik, itt mindenki ismer mindenkit, a hangulat olyan, mint egy vasárnapi pikniken. Jókedv, és semmi kapkodás.
Győző kiterítette a tandemernyőt, feladta rám a beülőt és elmondta, mire figyeljek: amikor szól, előre futunk, aztán hátra és miután felemelkedtünk, huppanjak be a beülőbe és élvezzem a látványt. Pár perc és indulásra készen voltunk. A felszálláskor plusz segítség, az egyik ernyős beáll elém, fogja a beülőmet, hogy ha szükséges, segítsen futni.
De szinte nem szükséges, olyan gyorsan történik minden! Lépek előre, és hátra már nem, a lábam a levegőben. Szempillantás alatt emelkedünk, pillének érzem magam, teljesen súlytalannak. Hihetetlen és mégis, teljesen természetes az egész egyszerre.
A lábam a semmibe lóg, ülök egy gyönyörű ernyő alatt és szállok. A tandemezésben az a fantasztikus, hogy utasként egyetlen dolgom van: élvezni magát a repülést.
És én ezt teszem. A táj gyönyörű, szépen látszik a távolban az esztergomi Bazilika, a Pilis és a Budai hegyek, a Duna. Ahogy elúszunk a többi siklóernyős mellett, köszöngetnek egymásnak a levegőben, nagyon vicces.
Mivel kérdezgetem, milyen magasra tudunk menni, Győző készségesen fentebb emelkedik. Leírhatatlan, ahogy az emelkedéssel egyre több jóérzés árad szét bennem.
Teljes biztonságban érzem magam.
Pár percig – felügyelettel – átadja a fékeket, érezzem meg, milyen irányítani, majd kipróbáljuk a merülőspirált.
Itt én is dőlök jobbra és balra – ahogy Győző szól – és az adrenalin meg szétspriccel az ereimben, ahogy gyorsan veszítünk a magasságunkból.
Gyanítom, ez csak egy kis ízelítő volt abból, mennyi mindent lehet repülés közben csinálni…
Alig ocsúdok, már leszálláshoz készülődünk, ami – nagy sajnálkozásomra – első próbálkozásra sikerül. Hiába, profival van dolgom.
Naplementéig kint maradok velük, megbűvölve nézem a felszállókat és az égben keringőket.
És már azon gondolkozom, mi lenne, ha megtanulnám… ááá, ez olyan, mint valami drog!
És ha valakit komolyan érdekel, pár földies részlet a végére:
– a siklóernyős tandemezéshez nem kell semmilyen előképzettség, gyakorlat, pusztán a vágy, hogy repülni akarj
– nyilván fontos, hogy legyél egészséges
– maga a levegőben-lét kb. fél óra, ez függ attól, hogy milyen az idő, ill. leginkább attól, hogy az utas bírja-e (előfordulhat hányinger)
És ha további részletek érdekelnek (pl. a jelentkezés módja, ár), keresd őket: http://www.freeair.hu/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: