Tengeren – gyerekkel vagy gyerek nélkül
Olyan érzés ez, mint a photoshop. Nézed a before/after képeket, és nem ismersz magadra. A gyerek is megváltoztat, átalakít: a nagy lazaság a múlté; már gond, ha lekésed a vonatot, vagy ha nincs szállásod éjszakára, és az 500 oldalas krimiket is nyugodtan otthon hagyhatod, sőt, az éjszakai koktélozásnak is könnyes búcsút inthetsz.
Összegyűjtöttem, milyen változásokra számítsatok:
Tervezés
Gyerek nélkül: Az meg mi?
Gyerekkel: Legalább 3 facse csoportban megfuttatod a „bababarát szálló” témát, körbekérdezed a rokonokat, ismerősöket, ajánlásokat gyűjtesz, majd a neten leellenőrzöd azokat. Elolvasod a kritikákat, és ha minden szűrőn átment, felveszed a kapcsolatot a szállóval.
Foglalás
Gyerek nélkül: Az meg minek? (Ha nincs hely, akkor bulizol reggelig, másnap meg majd alszol a parton)
Gyerekkel: A júliusi nyaralást már decemberben lefoglalod, és legalább kétszer ráírsz a hotelra, hogy minden rendben van-e.
Csomagolás:
Gyerek nélkül: Minden elfér egy hátizsákban: fürdőruci, napolaj, strandlepedő, flip-flop, fogkefe, fogkrém… és a legfontosabb egy jó könyv. A többit megveszed a plázson. Időtartam: max. 5 perc
Gyerekkel: Kocsi csomagtartója csurig tele, de a tetőbox is. Gyerekenként 30 tételből álló ruhalista, mert minden eshetőségre fel kell készülni. Egy szatyor piperecucc (krémek, popsitörlők, 50 faktoros naptej, napozás utáni spray, stb…). Egy másik szatyor gyógyszer, mert ugye minden eshetőségre fel kell készülni. (Vagy ezt már mondtam?) Időtartam: fél nap + előkészületek 1 nap
Indulás
Gyerek nélkül: Bármikor, amikor épp megfelel. (Rendszerint pénteken, meló után.)
Gyerekkel: Hajnalban 2-3 körül, amikor még alszanak. Az alvó gyereket óvatosan beteszed az autóba, és uzsgyi, hogy ébredésre már nagyon közel legyetek a szálláshoz.
Utazás alatt
Gyerek nélkül: Olvasol, nézelődsz, fotózol, vagy beszélgetsz a haverokkal. Ami jólesik.
Gyerekkel: Amíg alszanak, csendben vagy; utána gyerekzenés cédé kifulladásig. Pisiszünet húszpercenként, folyamatos kajáltatás.
Úti kaja
Gyerek nélkül: max egy szendó meg üdítő, de ha nincs idő, akkor egy zacskó chips is megteszi. Ha megérkeztél, a strandbüfében majd úgyis eszel.
Gyerekkel: Előző nap legyártasz fejenként 3 szendvicset, teszel gyümölcsöket (abban a reményben, hátha most megeszik), a pici csőrös palackokat feltöltöd ivóvízzel, és betankolsz egy rakás energiaitalt, hogy vezetés közben el ne aludj. (Nálam ennyi, de pl. a sógoromék készülnek a további napokra is: 3 napi lefagyasztott pörkölt és töltött káposzta is utazik velük.)
Érkezés
Gyerek nélkül: Keresel szállást (mert ugye minek foglalni…) és ha szerencsével jártál, akkor ledőlsz az ágyba/matracra/polifoamra.
Gyerekkel: Kipakolsz a bőröndből és irány a strand. Te hulla vagy az éjszakai vezetéstől, de a gyerekek ezres fordulaton pörögnek. Ez a nap a legdurvább, a túlélésre játszol!
Reggelek:
Gyerek nélkül: Kiver az ágyból a meleg.
Gyerekkel: Kiver az ágyból a gyerek.
Programok:
Gyerek nélkül: Fekvés, olvasás, úszás a tengerben, kaja, és még több punnyadás.
Gyerekkel: Ha nem full extrás hotelbe mentél, akkor a szokásos napi rutin: bevásárlás, főzés, mosás, takarítás… mindezt az otthonodhoz képest kevésbé felszerelt környezetben. A strandon a nyomkövető radart bekapcsolod, és követed a gyereket. Ha nem tud úszni, akkor a sekély vízben, a part mentén töltöd a napod; labdázol, sárvárat építesz, és nem téveszted szem elől a kölköt. Ha már tud úszni, akkor is követed. Mindenhova!
Esti kimenő
Gyerek nélkül: Koktél a fáklyákkal megvilágított tengerparti bárban, majd irány a város/diszkó/még több bár…
Gyerekkel: A minidiszkó után altatsz, majd bezuhansz az ágyba.
Az ideális csúszda
Gyerek nélkül: Szabadesééés!
Gyerekkel: Rövid a sor és hosszú a csúszásidő.
Mindig látod…
Gyerek nélkül: a naplementét.
Gyerekkel: a napfelkeltét.
Hazaút
Gyerek nélkül: Amikor összecuccolsz.
Gyerekkel: Hajnal 2-3, hogy minél kevesebb babazenét kelljen hallgatnod.
Ui.: Nálam ilyen éles volt a váltás, és az összehasonlítás alapján úgy néz ki, mintha gyerekkel totál szívás lenne a nyaralás. De ez nem így van. Mert más is változott; a magam öröme helyett fontosabb lett a gyerekeim öröme, és ha látom a boldogságukat, eszembe se jut az a regény, amit évek óta szeretnék elolvasni, vagy az a Cosmopolitan koktél, ami olyan könnyen csúszott ifjabb koromban. (Hazudok, mert eszembe jut, de már nem számít.)
Fotók: Saját, kivéve a flip flop, mert azt a Pinteresten találtam.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: