Negyvenévesen, a gyerek előtt nem csinálhatsz hülyét magadból – gondoltam, mielőtt nekivágtunk a kisiskolás lányommal a fesztiválnak. Persze amint ellőttük a kötelező szelfit a kapuknál, ezt az intelmet gyorsan el is felejtettem. Elvégre bulizni jöttünk!!!
Rutinos fesztiválozóként is érnek még meglepetések. Ezek voltak az idei Sziget felbecsülhetetlen pillanatai:
1.: Be my guest 😀
Már a bejáratnál fülig ért a szám, amikor felragasztották a csuklómra a „Guest” feliratú karszalagot. Gyerekeknek 11 éves korig ingyenes a belépés, így Lili után se kellett fizetnem.
2.: Bio répa
A WWOOF-os sátorban önkénteskedni mindig vicces; már délben sikerélményem volt: a répalengetős játékban legyőztem egy pasit! (Mondjuk hiányoltam a csodálatos kézzel festett posztereimet, főleg a „Legyél te is paraszt!” feliratút, de a társaság ezért bőven kárpótolt…) A cserekereskedelem is működik az NGO-k között: bio répáért lisztmentes pogit kaptam.
3.: Politikus fröccs
A Transparency „politikus fröccse” olyan kellemesen hűsített, hogy a nagy melegben úgy jártunk oda, mint a kútra… Kitaláljátok, miért hívták „politikus fröccsnek”?
4.: Pelefészek
Mostanáig nem tudtam, mekkora szükségünk van egy pelefészekre! Az Erdőmentők alapítvány segítségével már van egy saját pelefészkünk. Igen, ezt haza kellett hozni!!!
5.: Szalóki Ági
Térképpel a kezedben eltévedni, majd egy útkereszteződésben összefutni Szalóki Ágival, aki szintén térképpel a kezében bolyong… Kiderült, mindannyian az Artzone-ba szeretnénk menni, de gőzünk se volt, merre induljunk. Szerencsénkre két tini odavezetett minket.
6.: Artzone libikóka
Hiába járok évek óta a Szigetre, ez valahogy eddig kimaradt. A gyerekkel viszont muszáj volt kipróbálni.
7.: Kürtőskalácsban fagyi
Eddig csak a neten olvastam róla, most végre meg is kóstolhattam. Nyammm…
8.: SIA
A lányom kedvenc énekese, ezért is mentünk ki aznap, de a koncert óta én is hallgatom a zenéjét. A táncosok is hatalmas műsort nyomtak!
9.: Ismeretlen ismerős
A SIA koncerten ott álltunk a tömegben, és a tízéves lányom semmit nem látott, akárhogy is fészkelődtünk. A mellettünk álló francia lány felajánlotta, hogy a nyakába veszi a gyereket, hogy jobban lásson. Majd 5 számon keresztül táncikált a nyakában csücsülő harminckilós gyerkőccel. Amikor letette, a barátnője szólt, hogy most rajta a sor. Nem ismertem őket, a nagy zajban csak annyit értettem, hogy franciák, Párizs mellől.
Szerintem ebben a gesztusban benne volt az egész Sziget lényege; a barátság, a bizalom, a segítség, a követlenség és nyitottság a másik ember felé. Szeretettel gondolok rájuk azóta is.
10.: Sziget haul
Vagyis mindaz, amit a gyerkőc „zsákmányolt” a szomszédos sátrakból: 2 NAV-os strandlabda, 1 újrahasznosított lufi, 2 EMN-es esőkabát, 3 kitűző, 1 szuper hajfonat a Zabhegyezős önkéntestől.
Hazafelé egy hullafáradt, de boldogan mosolygós kislánnyal utaztam, aki másnap azt mondta, hogy kár, hogy csak egy napot voltunk, mert annyi mindent nem látott még, és olyan sok sátorban nem járt még.
Úgy látom, ráharapott a Sziget ízére.
Képek: saját+ egy fröccs a Transparency oldaláról + SIA fotó az nlcafe.hu-tól
