Itt már vége a bulinak, rég kijózanodtunk, unottan gyűrjük a melót, ott viszont most kezdődnek a karácsonyi ünnepek!
A címben szereplő kavarodást a régi Julián-naptár és a Gergely-naptár közötti tizenhárom nap különbség okozza, ugyanis az ortodox kereszténység, köztük a Szerb Pravoszláv Egyház, a régi időszámítást veszi alapul, ezért Szerbiában január 7-én ünnepelik a karácsonyt.
A szerb néphagyományok az új élet születésére emlékeznek, a család számára pedig egészséget és bőséget kérő rituálékat mutatnak be.
Egyik legrégebbi népszokás az, hogy a családfő szenteste kora reggelén kimegy az erdőbe, és kivág egy fiatal tölgyfát (badnjak), olyat, amely szárazon is megtartja a leveleit.
Ennek a hagyománynak az az alapja, hogy Jézus születésekor a pásztorok tölgyfa ágakat vittek Józsefnek, hogy tüzet rakhasson, így Mária és a kisded nem fáztak a jászolban. A tölgyfából vágott hasábokból lett a karácsonyi tuskó, amit szenteste a tűzre tettek, pár levéllel együtt; ettől különleges, kellemes illat járta be a házat.
A másik néphagyomány szerint a padlóra a háziasszony szalmát terített szét, ahol aztán a kisgyerekek körbe-körbeszaladgáltak, és csipogtak, mint a kiscsirkék.
A csipogás azt szimbolizálja, hogy Jézus úgy óvja az embereket, mint tyúkanyó a kiscsibéit. Amíg a gyerekek csipogva rohangáltak, addig a felnőttek búzaszemeket szórtak a földre és azt kiabálták: „Amennyi szem búza, annyi pénz legyen!” Ebbe a szalmába rejtették este a kicsik ajándékát is, amit a gyerekek nagy örömmel keresgéltek.
A modern élet része, hogy a boltokban karácsony előtt csomagokban készen kaphatók az ünnepi “kellékek”; a tölgyfa ágacska levelestől, a szalma, valamint egy kukoricacső, így ki se kell menni az edrőbe fáért.
Karácsony napján, kora délelőtt, előzetes megbeszélés szerint, különleges vendég érkezik a házba, aki a tűzhelyen felszítja a tüzet és köszöntőt mond. Ez a személy azokat a keleti bölcseket szimbolizálja, akik hosszú utat tettek meg, hogy a kisded Jézus Krisztus előtt fejet hajtsanak. A háziasszony étellel-itallal kínálja a vendéget, és megajándékozza. A hiedelem szerint ez a személy nem csak karácsonykor, hanem egész évben szerencsét hoz a házra.
A pravoszláv karácsonyt negyvennapos böjt előzi meg. Szenteste még böjti ételt tálalnak, azonban január 7-én nagy lakomát csapnak.
Szenteste az asztal körül szokás, hogy egy almát annyi felé szelnek, ahányan körbeülik az asztalt, a szeleteket a családfő jókívánságaival együtt szétosztja a családtagok között.
Az alma a jó egészség szimbóluma, csakúgy, mint a dió, amit mézbe mártogatva esznek meg. (Bár ezt magyar családoknál is láttam, akik nem az ortodox karácsonyt ünneplik.)
Karácsonykor hagyományos ételnek számít a sült malac, amit vagy nyárson, vagy kemencében sütnek meg.
Édességként főtt búzát (koljivo) készítenek: a búzát előző este beáztatják, másnap pedig cukros vízben megfőzik. Kiterítik, hogy megszáradjon, majd dióval együtt ledarálják. Cukorral és őrölt fahéjjal ízesítik. Dióval díszítik.
Karácsonykor készítik a „cesnica”-t is, ami nem maradhat el a karácsonyi menüből, pont úgy, mint nálunk a bejgli. Viszont mára már eléggé eltérő receptek és szokások kötődnek hozzá. Van olyan ház, ahol kenyér-szerű tésztát készítenek, amelybe még pénzt is rejtenek, aki pedig megtalálja az egész évben szerencsés lesz.
A férjem szülei a Vajdaságban élnek, a szerb barátaik, ismerőseik körében pedig inkább baklavához hasonló tésztát sütnek, annyi különbséggel, hogy nem öntik le a végén sziruppal, így egy ropogós állagú süteményt kapunk. Szinte törik a kézben.
A régi hagyományok mellett utat törtek az új szokások is: ma már a szerb családok is állítanak fenyőfát, úgy, hogy mellette a tölgyfás rituálét is megtartják. Viszont manapság már a többség nem a házába viszi az ágakat, hanem a templomok udvarán, vagy a város főterén gyújtják meg a fát, és ott ünnepelnek.
Szóval ha ráadást akarsz az ünnepekből, akkor most ugorj át a Vajdaságba, fantasztikus néphagyományoknak lehetsz részese.
A sziveszteri buli is csak január 13-án kezdődik, a Balkánon pedig igazán tudnak mulatni! (Szerbiában nem lennék kutya, ott imádnak lövöldözni, durrogtatni, és nem csak Szilveszter éjjelén…)
Infó: A cikk a MyBalkan blogra készült, a fotók zöme pedig a Pinterestről van pár saját képpel kiegészítve.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: